Főoldal -> A település -> XIII: KIsboldogasszony falunapok Csíkrákos -> Közösség és község építés kihívásokkal- Évértékelő beszélgetés Császár Attila polgármesterrel.
Közösség és község építés kihívásokkal
Évértékelő beszélgetés Császár Attila polgármesterrel.
– Milyen évet zár Csíkrákos község? Hogyan alakult a község költségvetése az előző évekhez
képest?
– Úgy látom, szerencsés helyzetben vagyunk, habár az év eleji kiszámíthatatlanság rányomta
bélyegét az egész éves működésünkre. Nagy változáson ment át a költségvetés elosztása, és
mi különösen hátrányt szenvedtünk, olyan tekintetben, hogy 2015-ben és 2016-ban, jól
gazdálkodva, és jó költségvetési évet zárva, egy hatalmas összeget, 400.000 lejt hoztunk át
egyik évről a másikra, amit nem költöttünk el. Ez végül hátrányunkra vált, mert az idei
költségvetésénél, a 2016-os megmaradt készpénzforgalmat levonták a visszaosztott
összegekből, és ez a „kivonás” sajnos, már eleve a visszaosztásnál tükröződött.
Ettől függetlenül, úgy terveztük, és ez volt a fő prioritás, hogy adóemelés nélkül a vállalt
feladatokat teljesítjük, és az intézményeink működtetését biztosítjuk.
Amit még fontosnak tartok kiemelni, hogy végre rendeződtek a közszférában a bérek, de
sajnos, – és ez jellemző Romániára –, hogy úgy rendeződtek, hogy „szabad kezet” adtak, de
melléje nem rendeltek forrásokat. Ezért is nagyon nehéz volt az év eleje, és sok-sok belső
konfliktust adódott, hiszen a törvény szerint szinte a bérek határa a csillagos ég. A törvény
ugyanis a mindenkori alpolgármesteri bérhez igazítja a közalkalmazottak bérét, és a tanácsosi
testületre, illetve az előterjesztő polgármesterre bízza, hogy ki milyen bért kap. Végül sok-
sok személyes beszélgetést követően alakult ki a konszenzus, nagyon ésszerűen, nagyon
logikusan. Körülbelül 10-15 százalékos emelkedés történt a bérek tekintetében, közel sem
éltünk a maximum adta lehetőséggel, hiszen arra a teljes erőforrásaink sem lettek volna
elegendőek. Nálunk tehát, a közhiedelemmel ellentétben a bérek viszonylag alacsonyak, mert
addig nyújtózkodtunk, ameddig a takarónk ért, és azon felül már nem mertünk bevállalni
kockázatokat. Vagyis részint rendeződtek a bérek, másrészt többet is érdemelnének nyilván
az alkalmazottak, mert rengeteg a munka.
– Annak ellenére, hogy történt béremelés, ha jól tudom, humán erőforrás szempontjából nem
áll a legjobban a hivatal…
– Valóban. Érdekes volt megtapasztalni, hogy az idén volt a legnagyobb a fluktuáció a
polgármesteri hivatalnál. Sokan jöttek és sokan mentek, ami nem volt jellemző mostanig.A
megemelkedett bérek ellenére is vonzó a külföld. Van egy kolléga, aki szó szerint elment
szállodát takarítani külföldre. A közel 2000 lejes bruttó kereset mellett nehezen kaptunk
mezőgazdasági referenst. Azt tapasztaltuk, hogy jöttek-mentek az emberek, és nagyon
nehezen találtunk megfelelő szakembert, vagy olyant, aki elvállalja ezt a nehéz területet, a
mezőgazdasági ügyeket. Úgy látom, hogy az emberek nem igazán akarnak a pénz mellé
felelősséget vállalni, vagyis mindenki olyan munkát keres, ahol nagyon kevés a felelősség,
ahol nem lehet számon kérni, illetve nem lehet olyan módon számon kérni, hogy annak
esetleg jogi következményei is lesznek.
– Egy polgármester esetében mindig alapvető kérdés, hogy végrehajtóként hogyan tud
együttműködni a döntéshozóval, azaz a helyi tanáccsal?
–Ilyen tekintetben nem panaszkodom, nagyon nyitott a társaság, és valóban a közösen
felvállalt programok ügyében próbálunk nap, mint nap dolgozni. Nyilván vannak
konfliktusok, vannak olyan helyzetek, amikor egyéni érdekek is ütköznek a közérdekkel, de
eddig megoldhatatlan probléma nem merült fel.
– 2018 egyik szomorú pillanata volt, hogy el kellett távolítani a Községháza feliratot a
polgármesteri hivatal épületéről…

–Három évig zajlott az ezzel kapcsolatos per, míg végül kénytelenek voltunk a feliratot
eltávolítani, mondhatni ami „előnyünkre”, mert épületen megmaradtak a felirat nyomai, és
kiolvasható, hogy Csíkrákos község. A helyi tanácstestület keresi a legális megoldást és
előbb-utóbb a felirat visszakerül az épületre vagy a közelében egy táblára.
– A gazdasági kérdésekre visszatérve:az állami költségvetés mellett pályázatok révén is
jelentős összegekhez jutottak. Tudná ezt számszerűsíteni?
– Számszerűsíteni lehet, hiszen már aláírt szerződésekről, és közel 3 millió euróról van szó.
– Pályázat révén történt meg a központi buszmegálló és környékének térrendezése és
megújultak a kultúrotthonok. Mi van folyamatban?
–A buszmegálló már kész van, zajlik az elszámolás, a kultúrotthonos pályázat, néhány
hónapon belül befejeződik, és teljes mértékben a beszállítóknak a gyorsaságán múlik, hogy
mikor tudjuk letenni az elszámolást. Az utakra vonatkozó két nagy pályázatnak a
közbeszerzése a napokban kezdődött, várjuk a jelentkezőket a pályázatokhoz. Reméljük,
hogy jövőben a községi utak aszfaltozása is megkezdődhet, és amennyiben nyilván a
gazdasági helyzet és az időjárás is lehetővé teszi, akkor akár be is tud fejeződni. Tehát öt
kilométernyi út a településen belül és öt kilométernyi úgymond a „településen kívül”, a mezei
utas pályázatunk keretében készül el. Ami az utóbbi pályázatnál nagyon fontos, hogya Rákos-
patakán, ami az egyedüli átkelési lehetőség a mezőgazdasági területeink fele, egy becsületes
nagy betonhíd készül, ami egyszer s mindenkorra megoldja ezt a kérdést. Az utolsó pályázat,
amiről igen keveset beszéltünk, az az interaktív park és az iskola udvarának a rendezése,
amire elkészültek a technikai tervek. Ez a pályázat lassabban halad, mint reméltük, mert több
időt igényelt a technikai részletek kidolgozása, és az engedélyeztetési folyamat sem lesz
egyszerű.
– Rákos község nem elszigetelten, hanem a szomszédokkal együttműködve fejlődik. Milyen
formában, mely területeken fogtak össze?
– Az idén tíz éves Bogát Fejlesztési Társulás, amelynek most éppen soros elnöki tisztséget is
betöltöm. A társulás jelenleg egy négy millió eurós pályázatot bonyolít le, amiből Rákos
községnek viszonylag kevés jut, tehát a nagy pályázatnak a hét százaléka a ránk eső rész,
ugyanis elsősorban a vízhálózat bővítésére vonatkozik és az igazi haszonélvezője Csíkcsicsó
és Csíkszentmihály község, ahol korábban, az első nagy pályázatból nem történt meg a
hálózat teljes kiépítése. Rákos esetében új tűzcsapok lesznek, megduplázódik a jelenleg is
elég sűrűn elhelyezett tűzcsapok száma, valamint egy modern szakaszoló rendszer épül be a
hálózatba, ami azt jelenti, hogy digitálisan zárható, nyitható, szakaszolható lesz a vízvezeték-
hálózatunk. Most már lassan hét éves az ivóvízhálózatunk és adódnak meghibásodások,
amelyek megoldásához létszükséglet, hogy zökkenőmentesen és nagyon gyorsan lehessen
lezárni egy-egy falurészről a vizet, mert ezáltal is hamarabb megy a javítás, és nem okoz
kellemetlenséget azoknak, akik nem érintettek.
De ha már együttműködésről beszélünk, még egy nagyon fontos tényező jelent meg az idén:
Csicsó, Madéfalva és Rákos létrehozott egy másik fejlesztési társulást FORESTnéven,
aminek középpontjában az energia áll, és amelynek révén szintén pályázati forrásokat
szeretnénk bevonni egyrészt biogáz előállítására és felhasználására, másrészt a gázvezetékre.
A fejünkbe vettük, leporoltuk, illetve újragondoltuk az egész koncepciót és a FOREST
keretében a közbirtokosságok hathatós támogatásával készülnek a technikai tervek a
gázvezetésre, és folyamatosan keressük azokat a lehetőségeket – pályázatokra gondolok
elsősorban –, amelyek révén akár már 2019-ben, az aszfaltozás előtt sikerülne a vezetékeket a
földbe helyezni. Tehát logisztikailag és pénzügyileg is ennek a ciklusnak a legnehezebb éve
elé nézünk.

– Az idén megkezdődött az új általános rendezési terv előkészítése. Hol tartanak?
–Hargita megye, sőt Erdély egyik legjobb építészcsapatát sikerült megnyernünk az új
általános rendezési terv elkészítéséhez, és ez tükrözi a mi elképzeléseinket, hiszen a még
érvényben lévő ÁRT (román rövidítése PUG), rendkívül pocsék munka, és olyannyira nem a
településre szabott, hogy készítői még a más települések nevét sem voltak képesek kicserélni
a dokumentumban. Gazdasági, községfejlesztési szempontból viszont elengedhetetlen egy
megfelelő rendezési terv,ami szabályozná, hogy mit, mikor, hová építünk. Ezen kívül
rengeteg, olyan, számunkra nem látható problémát térképez fel és nyújt arra megoldást, ami
segít a megkezdett, turisztikai szempontból is fontos irányvonalat tartani, vagyis nem
egyszerűen arról szól az ÁRT, hogy mely terület számít belteleknek. Néhány hónappal ezelőtt
nyilvános beszámolót is tartottunk a kérdésről, mindenki kapott meghívót, de nagyon kevesen
jöttek javaslattal, elképzelésekkel arról, hogy mit és hogyan szeretnének fejleszteni, építeni a
következő években. Ezért azt gondolom, hogy vagy általános
Vissza
Eseménynaptár
Hírek

Bankkártyával és online is adózhatnak a csíkrákosiak




Mától, a helyszínen való bankkártyás fizetés mellett,   internetes felületen is lebonyolítható a helyi adók, illetékek kifizetése az erre a célra létrehozott országos program igénybevételével. A www.ghiseul.ro felületen regisztrálás után egy automatikus jelszót és felhasználó nevet kap az ügyfél, melyet kicserélhet egy általa megadott jelszóval és felhasználó névvel.
Az online adózás alapvető feltétele, hogy érvényes bankkártyával rendelkezzen az ügyfél.
 
Március 31-ig az egy összegben kifizetett épület, terület és gépjármű utáni adók esetében fizikai személyeknek 5 százalékos adókedvezményben részesülnek.
2019. február 26. Tovább ►

Gazdafórum Csíkrákoson



Január 23-án a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének munkatársai gazdafórumot szerveztek Csíkrákoson, amelyen nagyjából 40 gazda jelent meg.
Császár Atilla polgármester köszöntője után, Becze István röviden összefoglalta az Erdélyi Gazdaságfejlesztési program keretében várható támogatási lehetőségeket. Dicséretesnek tartotta, hogy Csíkrákos községben már létezik egy jól működő gazdaegyesület, amely nagy eséllyel indulhat a pályázati pénzek lehívásában.
A nap további részében előadások hangzottak el a húsmarhával kapcsolatos támogatásokról, a tejtermeléssel, tejkontrollal kapcsolatos támogatásokról, a fülszámozással kapcsolatos gyakorlati problémákról.

2019. január 23. Tovább ►
Új tűzoltó védőruhák az önkéntes tűzoltóknak
Név:
Email-cím: