Csíkrákosi Bogáti kápolna
A források alapján a kápolnák elterjedése csíkban a 14. századra tehetők. Ha valaki a középkorban kápolnát épített, akkor erre a célra olyan helyet választott hogy távolról is tökéletes rálátás legyen rá.
A kápolna a falutól keletre, az Olt jobb partján magasodó hegyfok csúcsán, egy őskori vár területén áll (Botár István)
A kápolna legkorábbi írott adatolása 1652-ből való. Veszely Károly szentszéki jegyző, 1860-ban megjelent Erdélyi egyháztörténelmi adatok című könyvében található, Paulus Olosz, archidiac catolic felsorolása az Erdélyben 1614-1658 között létrejött egyházi beruházásokról. Itt említi, hogy „A Bogát kápolnáját megcsináltattuk Cserei Mihály urammal, abba attam fl.[1] 8. azelőtt attam vala fl. 1. Egy oltártáblát is oda.”
A kápolnát 1725-ben szentelték fel, Szent Jakab és Fülöp tiszteletére.
A Bogát hegyről, ahol a kápolna is emelkedik, gyönyörű kilátás nyílik a Bogáti- szorosra, a felcsíki medencére, a Csíki-havasokra, a Nagyhagymás hegységre és a Hargita hegységre egyaránt.
Fényképek
[1] Aranyforint- a középkor leghíresebb aranyérmei közé tartozott. Az aranyforint a nevét Firenze városról nyerte, ahol 1252 óta vertek aranypénzt. Ennek a pénznek a latin neve ugyanis florentinus, azaz „firenzei” volt, és ebből származik többek között a magyar forint neve is (régi alakja: florint).
A kápolna a falutól keletre, az Olt jobb partján magasodó hegyfok csúcsán, egy őskori vár területén áll (Botár István)
A kápolna legkorábbi írott adatolása 1652-ből való. Veszely Károly szentszéki jegyző, 1860-ban megjelent Erdélyi egyháztörténelmi adatok című könyvében található, Paulus Olosz, archidiac catolic felsorolása az Erdélyben 1614-1658 között létrejött egyházi beruházásokról. Itt említi, hogy „A Bogát kápolnáját megcsináltattuk Cserei Mihály urammal, abba attam fl.[1] 8. azelőtt attam vala fl. 1. Egy oltártáblát is oda.”
A kápolnát 1725-ben szentelték fel, Szent Jakab és Fülöp tiszteletére.
A Bogát hegyről, ahol a kápolna is emelkedik, gyönyörű kilátás nyílik a Bogáti- szorosra, a felcsíki medencére, a Csíki-havasokra, a Nagyhagymás hegységre és a Hargita hegységre egyaránt.
Fényképek
[1] Aranyforint- a középkor leghíresebb aranyérmei közé tartozott. Az aranyforint a nevét Firenze városról nyerte, ahol 1252 óta vertek aranypénzt. Ennek a pénznek a latin neve ugyanis florentinus, azaz „firenzei” volt, és ebből származik többek között a magyar forint neve is (régi alakja: florint).