Közösség és község építés kihívásokkal- Évértékelő beszélgetés Császár Attila polgármesterrel.
2019. január 08. 11:55
Közösség és község építés kihívásokkal
Évértékelő beszélgetés Császár Attila polgármesterrel.
– Milyen évet zár Csíkrákos község? Hogyan alakult a község költségvetése az előző évekhez
képest?
– Úgy látom, szerencsés helyzetben vagyunk, habár az év eleji kiszámíthatatlanság rányomta
bélyegét az egész éves működésünkre. Nagy változáson ment át a költségvetés elosztása, és
mi különösen hátrányt szenvedtünk, olyan tekintetben, hogy 2015-ben és 2016-ban, jól
gazdálkodva, és jó költségvetési évet zárva, egy hatalmas összeget, 400.000 lejt hoztunk át
egyik évről a másikra, amit nem költöttünk el. Ez végül hátrányunkra vált, mert az idei
költségvetésénél, a 2016-os megmaradt készpénzforgalmat levonták a visszaosztott
összegekből, és ez a „kivonás” sajnos, már eleve a visszaosztásnál tükröződött.
Ettől függetlenül, úgy terveztük, és ez volt a fő prioritás, hogy adóemelés nélkül a vállalt
feladatokat teljesítjük, és az intézményeink működtetését biztosítjuk.
Amit még fontosnak tartok kiemelni, hogy végre rendeződtek a közszférában a bérek, de
sajnos, – és ez jellemző Romániára –, hogy úgy rendeződtek, hogy „szabad kezet” adtak, de
melléje nem rendeltek forrásokat. Ezért is nagyon nehéz volt az év eleje, és sok-sok belső
konfliktust adódott, hiszen a törvény szerint szinte a bérek határa a csillagos ég. A törvény
ugyanis a mindenkori alpolgármesteri bérhez igazítja a közalkalmazottak bérét, és a tanácsosi
testületre, illetve az előterjesztő polgármesterre bízza, hogy ki milyen bért kap. Végül sok-
sok személyes beszélgetést követően alakult ki a konszenzus, nagyon ésszerűen, nagyon
logikusan. Körülbelül 10-15 százalékos emelkedés történt a bérek tekintetében, közel sem
éltünk a maximum adta lehetőséggel, hiszen arra a teljes erőforrásaink sem lettek volna
elegendőek. Nálunk tehát, a közhiedelemmel ellentétben a bérek viszonylag alacsonyak, mert
addig nyújtózkodtunk, ameddig a takarónk ért, és azon felül már nem mertünk bevállalni
kockázatokat. Vagyis részint rendeződtek a bérek, másrészt többet is érdemelnének nyilván
az alkalmazottak, mert rengeteg a munka.
– Annak ellenére, hogy történt béremelés, ha jól tudom, humán erőforrás szempontjából nem
áll a legjobban a hivatal…
– Valóban. Érdekes volt megtapasztalni, hogy az idén volt a legnagyobb a fluktuáció a
polgármesteri hivatalnál. Sokan jöttek és sokan mentek, ami nem volt jellemző mostanig.A
megemelkedett bérek ellenére is vonzó a külföld. Van egy kolléga, aki szó szerint elment
szállodát takarítani külföldre. A közel 2000 lejes bruttó kereset mellett nehezen kaptunk
mezőgazdasági referenst. Azt tapasztaltuk, hogy jöttek-mentek az emberek, és nagyon
nehezen találtunk megfelelő szakembert, vagy olyant, aki elvállalja ezt a nehéz területet, a
mezőgazdasági ügyeket. Úgy látom, hogy az emberek nem igazán akarnak a pénz mellé
felelősséget vállalni, vagyis mindenki olyan munkát keres, ahol nagyon kevés a felelősség,
ahol nem lehet számon kérni, illetve nem lehet olyan módon számon kérni, hogy annak
esetleg jogi következményei is lesznek.
– Egy polgármester esetében mindig alapvető kérdés, hogy végrehajtóként hogyan tud
együttműködni a döntéshozóval, azaz a helyi tanáccsal?
–Ilyen tekintetben nem panaszkodom, nagyon nyitott a társaság, és valóban a közösen
felvállalt programok ügyében próbálunk nap, mint nap dolgozni. Nyilván vannak
konfliktusok, vannak olyan helyzetek, amikor egyéni érdekek is ütköznek a közérdekkel, de
eddig megoldhatatlan probléma nem merült fel.
– 2018 egyik szomorú pillanata volt, hogy el kellett távolítani a Községháza feliratot a
polgármesteri hivatal épületéről…
–Három évig zajlott az ezzel kapcsolatos per, míg végül kénytelenek voltunk a feliratot
eltávolítani, mondhatni ami „előnyünkre”, mert épületen megmaradtak a felirat nyomai, és
kiolvasható, hogy Csíkrákos község. A helyi tanácstestület keresi a legális megoldást és
előbb-utóbb a felirat visszakerül az épületre vagy a közelében egy táblára.
– A gazdasági kérdésekre visszatérve:az állami költségvetés mellett pályázatok révén is
jelentős összegekhez jutottak. Tudná ezt számszerűsíteni?
– Számszerűsíteni lehet, hiszen már aláírt szerződésekről, és közel 3 millió euróról van szó.
– Pályázat révén történt meg a központi buszmegálló és környékének térrendezése és
megújultak a kultúrotthonok. Mi van folyamatban?
–A buszmegálló már kész van, zajlik az elszámolás, a kultúrotthonos pályázat, néhány
hónapon belül befejeződik, és teljes mértékben a beszállítóknak a gyorsaságán múlik, hogy
mikor tudjuk letenni az elszámolást. Az utakra vonatkozó két nagy pályázatnak a
közbeszerzése a napokban kezdődött, várjuk a jelentkezőket a pályázatokhoz. Reméljük,
hogy jövőben a községi utak aszfaltozása is megkezdődhet, és amennyiben nyilván a
gazdasági helyzet és az időjárás is lehetővé teszi, akkor akár be is tud fejeződni. Tehát öt
kilométernyi út a településen belül és öt kilométernyi úgymond a „településen kívül”, a mezei
utas pályázatunk keretében készül el. Ami az utóbbi pályázatnál nagyon fontos, hogya Rákos-
patakán, ami az egyedüli átkelési lehetőség a mezőgazdasági területeink fele, egy becsületes
nagy betonhíd készül, ami egyszer s mindenkorra megoldja ezt a kérdést. Az utolsó pályázat,
amiről igen keveset beszéltünk, az az interaktív park és az iskola udvarának a rendezése,
amire elkészültek a technikai tervek. Ez a pályázat lassabban halad, mint reméltük, mert több
időt igényelt a technikai részletek kidolgozása, és az engedélyeztetési folyamat sem lesz
egyszerű.
– Rákos község nem elszigetelten, hanem a szomszédokkal együttműködve fejlődik. Milyen
formában, mely területeken fogtak össze?
– Az idén tíz éves Bogát Fejlesztési Társulás, amelynek most éppen soros elnöki tisztséget is
betöltöm. A társulás jelenleg egy négy millió eurós pályázatot bonyolít le, amiből Rákos
községnek viszonylag kevés jut, tehát a nagy pályázatnak a hét százaléka a ránk eső rész,
ugyanis elsősorban a vízhálózat bővítésére vonatkozik és az igazi haszonélvezője Csíkcsicsó
és Csíkszentmihály község, ahol korábban, az első nagy pályázatból nem történt meg a
hálózat teljes kiépítése. Rákos esetében új tűzcsapok lesznek, megduplázódik a jelenleg is
elég sűrűn elhelyezett tűzcsapok száma, valamint egy modern szakaszoló rendszer épül be a
hálózatba, ami azt jelenti, hogy digitálisan zárható, nyitható, szakaszolható lesz a vízvezeték-
hálózatunk. Most már lassan hét éves az ivóvízhálózatunk és adódnak meghibásodások,
amelyek megoldásához létszükséglet, hogy zökkenőmentesen és nagyon gyorsan lehessen
lezárni egy-egy falurészről a vizet, mert ezáltal is hamarabb megy a javítás, és nem okoz
kellemetlenséget azoknak, akik nem érintettek.
De ha már együttműködésről beszélünk, még egy nagyon fontos tényező jelent meg az idén:
Csicsó, Madéfalva és Rákos létrehozott egy másik fejlesztési társulást FORESTnéven,
aminek középpontjában az energia áll, és amelynek révén szintén pályázati forrásokat
szeretnénk bevonni egyrészt biogáz előállítására és felhasználására, másrészt a gázvezetékre.
A fejünkbe vettük, leporoltuk, illetve újragondoltuk az egész koncepciót és a FOREST
keretében a közbirtokosságok hathatós támogatásával készülnek a technikai tervek a
gázvezetésre, és folyamatosan keressük azokat a lehetőségeket – pályázatokra gondolok
elsősorban –, amelyek révén akár már 2019-ben, az aszfaltozás előtt sikerülne a vezetékeket a
földbe helyezni. Tehát logisztikailag és pénzügyileg is ennek a ciklusnak a legnehezebb éve
elé nézünk.
– Az idén megkezdődött az új általános rendezési terv előkészítése. Hol tartanak?
–Hargita megye, sőt Erdély egyik legjobb építészcsapatát sikerült megnyernünk az új
általános rendezési terv elkészítéséhez, és ez tükrözi a mi elképzeléseinket, hiszen a még
érvényben lévő ÁRT (román rövidítése PUG), rendkívül pocsék munka, és olyannyira nem a
településre szabott, hogy készítői még a más települések nevét sem voltak képesek kicserélni
a dokumentumban. Gazdasági, községfejlesztési szempontból viszont elengedhetetlen egy
megfelelő rendezési terv,ami szabályozná, hogy mit, mikor, hová építünk. Ezen kívül
rengeteg, olyan, számunkra nem látható problémát térképez fel és nyújt arra megoldást, ami
segít a megkezdett, turisztikai szempontból is fontos irányvonalat tartani, vagyis nem
egyszerűen arról szól az ÁRT, hogy mely terület számít belteleknek. Néhány hónappal ezelőtt
nyilvános beszámolót is tartottunk a kérdésről, mindenki kapott meghívót, de nagyon kevesen
jöttek javaslattal, elképzelésekkel arról, hogy mit és hogyan szeretnének fejleszteni, építeni a
következő években. Ezért azt gondolom, hogy vagy általános
Évértékelő beszélgetés Császár Attila polgármesterrel.
– Milyen évet zár Csíkrákos község? Hogyan alakult a község költségvetése az előző évekhez
képest?
– Úgy látom, szerencsés helyzetben vagyunk, habár az év eleji kiszámíthatatlanság rányomta
bélyegét az egész éves működésünkre. Nagy változáson ment át a költségvetés elosztása, és
mi különösen hátrányt szenvedtünk, olyan tekintetben, hogy 2015-ben és 2016-ban, jól
gazdálkodva, és jó költségvetési évet zárva, egy hatalmas összeget, 400.000 lejt hoztunk át
egyik évről a másikra, amit nem költöttünk el. Ez végül hátrányunkra vált, mert az idei
költségvetésénél, a 2016-os megmaradt készpénzforgalmat levonták a visszaosztott
összegekből, és ez a „kivonás” sajnos, már eleve a visszaosztásnál tükröződött.
Ettől függetlenül, úgy terveztük, és ez volt a fő prioritás, hogy adóemelés nélkül a vállalt
feladatokat teljesítjük, és az intézményeink működtetését biztosítjuk.
Amit még fontosnak tartok kiemelni, hogy végre rendeződtek a közszférában a bérek, de
sajnos, – és ez jellemző Romániára –, hogy úgy rendeződtek, hogy „szabad kezet” adtak, de
melléje nem rendeltek forrásokat. Ezért is nagyon nehéz volt az év eleje, és sok-sok belső
konfliktust adódott, hiszen a törvény szerint szinte a bérek határa a csillagos ég. A törvény
ugyanis a mindenkori alpolgármesteri bérhez igazítja a közalkalmazottak bérét, és a tanácsosi
testületre, illetve az előterjesztő polgármesterre bízza, hogy ki milyen bért kap. Végül sok-
sok személyes beszélgetést követően alakult ki a konszenzus, nagyon ésszerűen, nagyon
logikusan. Körülbelül 10-15 százalékos emelkedés történt a bérek tekintetében, közel sem
éltünk a maximum adta lehetőséggel, hiszen arra a teljes erőforrásaink sem lettek volna
elegendőek. Nálunk tehát, a közhiedelemmel ellentétben a bérek viszonylag alacsonyak, mert
addig nyújtózkodtunk, ameddig a takarónk ért, és azon felül már nem mertünk bevállalni
kockázatokat. Vagyis részint rendeződtek a bérek, másrészt többet is érdemelnének nyilván
az alkalmazottak, mert rengeteg a munka.
– Annak ellenére, hogy történt béremelés, ha jól tudom, humán erőforrás szempontjából nem
áll a legjobban a hivatal…
– Valóban. Érdekes volt megtapasztalni, hogy az idén volt a legnagyobb a fluktuáció a
polgármesteri hivatalnál. Sokan jöttek és sokan mentek, ami nem volt jellemző mostanig.A
megemelkedett bérek ellenére is vonzó a külföld. Van egy kolléga, aki szó szerint elment
szállodát takarítani külföldre. A közel 2000 lejes bruttó kereset mellett nehezen kaptunk
mezőgazdasági referenst. Azt tapasztaltuk, hogy jöttek-mentek az emberek, és nagyon
nehezen találtunk megfelelő szakembert, vagy olyant, aki elvállalja ezt a nehéz területet, a
mezőgazdasági ügyeket. Úgy látom, hogy az emberek nem igazán akarnak a pénz mellé
felelősséget vállalni, vagyis mindenki olyan munkát keres, ahol nagyon kevés a felelősség,
ahol nem lehet számon kérni, illetve nem lehet olyan módon számon kérni, hogy annak
esetleg jogi következményei is lesznek.
– Egy polgármester esetében mindig alapvető kérdés, hogy végrehajtóként hogyan tud
együttműködni a döntéshozóval, azaz a helyi tanáccsal?
–Ilyen tekintetben nem panaszkodom, nagyon nyitott a társaság, és valóban a közösen
felvállalt programok ügyében próbálunk nap, mint nap dolgozni. Nyilván vannak
konfliktusok, vannak olyan helyzetek, amikor egyéni érdekek is ütköznek a közérdekkel, de
eddig megoldhatatlan probléma nem merült fel.
– 2018 egyik szomorú pillanata volt, hogy el kellett távolítani a Községháza feliratot a
polgármesteri hivatal épületéről…
–Három évig zajlott az ezzel kapcsolatos per, míg végül kénytelenek voltunk a feliratot
eltávolítani, mondhatni ami „előnyünkre”, mert épületen megmaradtak a felirat nyomai, és
kiolvasható, hogy Csíkrákos község. A helyi tanácstestület keresi a legális megoldást és
előbb-utóbb a felirat visszakerül az épületre vagy a közelében egy táblára.
– A gazdasági kérdésekre visszatérve:az állami költségvetés mellett pályázatok révén is
jelentős összegekhez jutottak. Tudná ezt számszerűsíteni?
– Számszerűsíteni lehet, hiszen már aláírt szerződésekről, és közel 3 millió euróról van szó.
– Pályázat révén történt meg a központi buszmegálló és környékének térrendezése és
megújultak a kultúrotthonok. Mi van folyamatban?
–A buszmegálló már kész van, zajlik az elszámolás, a kultúrotthonos pályázat, néhány
hónapon belül befejeződik, és teljes mértékben a beszállítóknak a gyorsaságán múlik, hogy
mikor tudjuk letenni az elszámolást. Az utakra vonatkozó két nagy pályázatnak a
közbeszerzése a napokban kezdődött, várjuk a jelentkezőket a pályázatokhoz. Reméljük,
hogy jövőben a községi utak aszfaltozása is megkezdődhet, és amennyiben nyilván a
gazdasági helyzet és az időjárás is lehetővé teszi, akkor akár be is tud fejeződni. Tehát öt
kilométernyi út a településen belül és öt kilométernyi úgymond a „településen kívül”, a mezei
utas pályázatunk keretében készül el. Ami az utóbbi pályázatnál nagyon fontos, hogya Rákos-
patakán, ami az egyedüli átkelési lehetőség a mezőgazdasági területeink fele, egy becsületes
nagy betonhíd készül, ami egyszer s mindenkorra megoldja ezt a kérdést. Az utolsó pályázat,
amiről igen keveset beszéltünk, az az interaktív park és az iskola udvarának a rendezése,
amire elkészültek a technikai tervek. Ez a pályázat lassabban halad, mint reméltük, mert több
időt igényelt a technikai részletek kidolgozása, és az engedélyeztetési folyamat sem lesz
egyszerű.
– Rákos község nem elszigetelten, hanem a szomszédokkal együttműködve fejlődik. Milyen
formában, mely területeken fogtak össze?
– Az idén tíz éves Bogát Fejlesztési Társulás, amelynek most éppen soros elnöki tisztséget is
betöltöm. A társulás jelenleg egy négy millió eurós pályázatot bonyolít le, amiből Rákos
községnek viszonylag kevés jut, tehát a nagy pályázatnak a hét százaléka a ránk eső rész,
ugyanis elsősorban a vízhálózat bővítésére vonatkozik és az igazi haszonélvezője Csíkcsicsó
és Csíkszentmihály község, ahol korábban, az első nagy pályázatból nem történt meg a
hálózat teljes kiépítése. Rákos esetében új tűzcsapok lesznek, megduplázódik a jelenleg is
elég sűrűn elhelyezett tűzcsapok száma, valamint egy modern szakaszoló rendszer épül be a
hálózatba, ami azt jelenti, hogy digitálisan zárható, nyitható, szakaszolható lesz a vízvezeték-
hálózatunk. Most már lassan hét éves az ivóvízhálózatunk és adódnak meghibásodások,
amelyek megoldásához létszükséglet, hogy zökkenőmentesen és nagyon gyorsan lehessen
lezárni egy-egy falurészről a vizet, mert ezáltal is hamarabb megy a javítás, és nem okoz
kellemetlenséget azoknak, akik nem érintettek.
De ha már együttműködésről beszélünk, még egy nagyon fontos tényező jelent meg az idén:
Csicsó, Madéfalva és Rákos létrehozott egy másik fejlesztési társulást FORESTnéven,
aminek középpontjában az energia áll, és amelynek révén szintén pályázati forrásokat
szeretnénk bevonni egyrészt biogáz előállítására és felhasználására, másrészt a gázvezetékre.
A fejünkbe vettük, leporoltuk, illetve újragondoltuk az egész koncepciót és a FOREST
keretében a közbirtokosságok hathatós támogatásával készülnek a technikai tervek a
gázvezetésre, és folyamatosan keressük azokat a lehetőségeket – pályázatokra gondolok
elsősorban –, amelyek révén akár már 2019-ben, az aszfaltozás előtt sikerülne a vezetékeket a
földbe helyezni. Tehát logisztikailag és pénzügyileg is ennek a ciklusnak a legnehezebb éve
elé nézünk.
– Az idén megkezdődött az új általános rendezési terv előkészítése. Hol tartanak?
–Hargita megye, sőt Erdély egyik legjobb építészcsapatát sikerült megnyernünk az új
általános rendezési terv elkészítéséhez, és ez tükrözi a mi elképzeléseinket, hiszen a még
érvényben lévő ÁRT (román rövidítése PUG), rendkívül pocsék munka, és olyannyira nem a
településre szabott, hogy készítői még a más települések nevét sem voltak képesek kicserélni
a dokumentumban. Gazdasági, községfejlesztési szempontból viszont elengedhetetlen egy
megfelelő rendezési terv,ami szabályozná, hogy mit, mikor, hová építünk. Ezen kívül
rengeteg, olyan, számunkra nem látható problémát térképez fel és nyújt arra megoldást, ami
segít a megkezdett, turisztikai szempontból is fontos irányvonalat tartani, vagyis nem
egyszerűen arról szól az ÁRT, hogy mely terület számít belteleknek. Néhány hónappal ezelőtt
nyilvános beszámolót is tartottunk a kérdésről, mindenki kapott meghívót, de nagyon kevesen
jöttek javaslattal, elképzelésekkel arról, hogy mit és hogyan szeretnének fejleszteni, építeni a
következő években. Ezért azt gondolom, hogy vagy általános
