Beszélgetés Köllő Miklós építésszel, a Csíkrákos és a Göröcsfalva általános rendezési tervét készítő Larix Stúdió vezetőjével (első rész).
– Miért fontos az általános rendezésiterv?–
Alapvetően azzal szembesülnek az emberek, hogy ha nincs rendezési terv, hivatalosan nem építkezhetnek. Ez csapódik le a köztudatban.
– Hogyan születik egy általános rendezési terv?
– Valójában addig nem érdemes rendezési tervet készíttetni, amíg nincs egy stratégiád. Akkor érdemes elkészíteni, amikor szembenéztél azzal, hogy mi a helyzet a településeden, milyen értékeid, erőforrásaid, lehetőségeid vannak, merre sodródik a település.
 – Tulajdonképpen miért fontos a rendezési terv? Segíti a település fejlődését? Vagy netán gátolhatja?
– Amikor elkészül egy község stratégiája, akkor ennek a törvénykezésben történő lecsapódása a rendezési terv. Mihelyt a helyi tanács egy határozattal elfogadja, törvényerőre emelkedik. Arról rendelkezik, hogy mit hová, hogyan lehet építeni. Egy település értékeit még a közízléssel szembemenve is fenntarthatja, mert a hosszú távú érdekek ezt kérik.
– Önmagában a rendezési terv elfogadása elég a dolgok rendezéséhez?
– Nem elég önmagában a rendezési terv, hanem hozzá kell építeni olyan tanácsi határozatokat a stratégiának megfelelően, amiket nem tud a rendezési terv szabályozni. Például a hagyományos gazdálkodás támogatása adócsökkentéssel, vagy a településképbe nem illő épületek esetén magasabb adó
kivetése – erről határozatokkal dönthet a helyi tanács, és alátámaszthatja annak a stratégiának az életbe ültetését, amely alapján készült az általános rendezési terv.
– Milyen lépései vannak kész az általános rendezési tervnek?
– Létezett korábban egy faluképvédelmi felmérés, amit mi aktualizáltunk és kibővítettünk, az épített környezeti értékekre koncentrálva. Készült egy történelmi tanulmány is a két településről. Most a fejlesztési szándékokat térképezzük fel. Nagy fontos volna, hogy mindenki, aki azon gondolkodik, hogy vállalkozóként akar valamit tenni Rákoson és Göröcsfalván az elkövetkező tíz évben, jelezze a polgármesteri hivatalban, és a következő szakaszban elbírálják, hogy jogos-e a tervezett fejlesztési szándék, befoglalható-e a rendezési tervbe, vagy pedig nincs alapja, esetleg szembemegy valamivel. A rendezési terv keretet szolgáltathat egyébként arra is, hogy a Natura 2000-es területeken is lehessen fejlesztésben gondolkodni. Egyelőre az igények benyújtása és elbírálása következik. Ezek alapján tudjuk letenni a rendezési terv első változatát, amely nyilvánosságot kap és bárki jelezheti az észrevételeit.
– Kérem, mondjon időpontokat, határidőket az egyes szakaszok elbírálására.
–Október folyamán várjuk a fejlesztési elképzelésekre vonatkozó jelzéseket. Év végére készítjük el a rendezési terv 1.0 változatát. Az a tapasztalat, hogy ebben az időszakban sokan hazajönnek azok közül, akik nem a településen élnek. Az idegenben élők nagyobb része ekkor szembesül a polgármesteri hivatalban kifüggesztett tervvel. A tél jó időszak arra, hogy megvitassák az emberek. Az észrevételezés alapján jövő év elején elkészül az 1.2 és 1.3 változat, vagy akár a 2.0 is.
– A rendezési terv kidolgozásaként bejárták a két települést, alaposan ismerik minden szegletét a községnek. Mit tapasztaltak?
– Nagyon elhanyagoltak az útpadkák, sáncok. Látszik, hogy az emberek visszavonultak a portáik mögé, nincs erejük fenntartani az utca részét, vagy úgy gondolják, hogy ez nem az ők feladatuk, mert adót fizetnek. Ez a településre elég romboló hatással van és leginkább az európai út mentére jellemző.
Az utcákra kiépített garázsok szintén rombolják a hagyományos faluképet, és nagy eső esetén problémákat okozhatnak. Szintén a garázsok miatt egyegy fát is kivágnak, ami pedig nyáron beárnyékolta a házat, az udvart. A településre érkezőket fogadó látvány is elég lehangoló: Szereda felől egy építészetileg gyenge minőségű vasúti megálló, Gyergyóból jövet rikító színű épület látványa fogadja az átutazót. Az üzletek
környékének látványa szintén rendezésre vár. Kipakolnak az utcára, nem  sikerül jó minőségű reklámot láttatni, ugyanakkor a faluképet sem sikerül megtartani.

Kisboldogasszony ünnepén a Szűzanya születésnapját ünnepeljük, a Megváltó anyját és a mi édesanyánkat is. Minden születésnapra való emlékezés felkínálja számunkra újból az élet megünneplésének az ajándékát. Minden családban kiemelkedően fontos ünnepi alkalom az édesanya születésnapja, hiszen ő az, aki a család, az otthon melegét adja, és mindenkivel kivétel nélkül ugyanakkora szeretettel törődik. Ez az ünneplés ilyenkor nem más, mint válasz a szeretetre. Kisboldogasszony ünnepe kedves a mi számunkra. Több Máriás ünnepünk is van, és mindegyik más és más okokból áll közel a szívünkhöz. Ez az ünnep családias jellegű, ezért Istennek hálát adva megköszönjük az ajándékot, amit Mária személyében kaptunk, aki oly emberi és ugyanakkor oly nagy mértékben szeret.Mielőtt megszületnénk, édesanyánk jelenti számunkra az egész világot: beburkol, táplál és védelmez bennünket. Miután világra jöttünk sem hagy fel a törődéssel, a gondoskodással; tanít, ápol, nevel bennünket. Az édesanyák nem szűnnek meg anyák lenni akkor sem, amikor gyermekük már felnőtt. Krisztus földi élete a Szűzanyával kezdődik. Hasonlóképpen Jézus megváltói tevékenysége ad okot nekünk arra, hogy ünnepeljünk ezen a napon. Mária születésén, életén és igenjén – beleegyezésén keresztül a bűn rabságából Pasca Szilárd
csíkszentdomokosi segédlelkész