Főoldal -> A település -> Civil szervezetek -> Alapítványok

Bogátalji Mozgalom Csíkrákos és Göröcsfalva

A Bogátalji Mozgalom 2008 decemberében alakult, hogy újra belendítse a fiatalok fantáziáját Csíkrákoson és Göröcsfalván. Bár a községben már 2000 óta működött ifjúsági szervezet, a Cserevirág, a generációváltás ismerős problémája miatt megszűnt.

2008-ban került egy maréknyi tizenéves, akik tudták, hogy van ifjúsági székhely és a régi vezetőktől elkérték a kulcsot. A székhelyen találkozgattak esténként és beszéltek “világmegváltó” ötletekről. Egy pár hónap alatt bebizonyosodott, hogy bizony nagyon sok mindent lehetséges kreativitással és kitartással, így néhányan az idősebbek közül, felajánlották, hogy megteremtik a jogi keretet az ifjúsági szervezet működéséhez. Az ötlet hamarosan megvalósult és az év végére már bejegyzett szervezet keretein belül kezdődhetett el a 2009-es év tervezése.

Azóta folyamatosan fejlődik az egyesület, túl van már két generációváltáson és számos projekten. Az öt év leforgása alatt sikerült felújítani a Székhelyet és stabil tagságot toborozni, akikkel, akikért érdemes dolgozni.

Csíkrákosi Gyermekekért Egyesület


Eseménynaptár
Hírek

Idősek napi rendezvény Csíkrákos községben


November 12-én Csíkrákos községben egy eseménydús, többórás rendezvényt szervezett a Csíkrákosi Polgármesteri Hivatal a községben működő civil szervezetekkel karöltve, az idősek tiszteletére. Császár Attila polgármester az ünnepi beszédében köszöntötte a résztvevőket, valamint tolmácsolta Borboly CsabaHargita Megye Tanácsa elnökének ünnepi köszöntőjét. A műsor a Cserei Mihály Általános iskola diákjainak műsorával, a Csalogány néptánccsoport  néptánc előadásával  és a Gerendely férfikórus műsorával folytatódott. Az ünnepi ebéd alatt a Csíkdánfalvi vonós zenekar nótás műsorával szórakoztatta a résztvevőket.

A rendezvényről készült fényképek  és videók gyűjteménye.
A rendezvény fő támogatói  a Hargita Megye Tanácsa és  a Communitas Alapítvány.




2017. november 13. Tovább ►

Kedves házigazdáink, csíkrákosiak, székelyek!


Néhány héttel ezelőtt, szeptember 8 és 10 között immár XIII. alkalommal rendezték erdélyi testvértelepülésünkön, Csíkrákoson a Kisboldogasszony Falunapok színes programjainak sorozatát. Az eseményen Jászladány delegációja is részt vett, és településünk polgármestere köszöntötte székely testvéreinket. Az alábbiakban Bertalanné Drávucz Katalin köszöntőjét olvashatják.
***

„Van az úgy, hogy az ember elindul otthonról, és a hosszú út másik végén egyszer csak hazaérkezik. Ritkán ugyan, de van. Leginkább a szülőföldjükről messzire elszármazottak szokták ezt megélni: otthonról hazamenni. Nos, én valami hasonlót élek meg valahányszor elindulok otthonról, Magyarországról, a Jászságból, majd pedig megérkezem Erdélybe, ide a Székelyföldre, Csíkrákosra. És, hogy ez az érzés az utóbbi néhány évben gyakrabban megadatik nekem, az önöknek köszönhető. Amikor, pár éve, megismerkedtünk egymással, nem gondoltam, hogy ilyen szoros, önzetlen és baráti viszony alakulhat ki közöttünk, egymástól sok száz kilométerre élő jászok és székelyek között. Akkor mi már hosszú évek óta jártunk erre a családdal, barátokkal. Akkor is tudtunk már sok fontos dolgot, de akkor még messze nem tudtunk mindent. Titeket közelebbről megismerve, immár megbizonyosodhattunk arról is, hogy milyen melegszívű, vendégszerető ember a székely – azokkal, akiket a bizalmába fogad, és megajándékoz a szeretetével. Néhány hónapja csak, hogy nagy esemény zajlott településünk, Jászladány életében: mi rendezhettük meg a XXIII. Jász Világtalálkozót. Hadd mondom el, hiszen az itt jelenlévők többsége, a nagy távolság miatt, nem lehetett jelen a mi nagy ünnepünkön, hogy felavattunk közösen akkor egy parkot is: a Nemzeti Összetartozás Emlékparkját. A parkba egy innen, Csíkrákosról származó székelykapun át vezet be az út, bent pedig délvidéki, oromhegyesi testvéreink által faragott kopjafák emlékeztetnek a magyarság együvé tartozására. A park avatásán azt mondtam az egybegyűlt, többségében magyarországi magyaroknak, hogy az a kapu, és azok a kopjafák, nem pusztán élettelen tárgyak, hanem fába faragott üzenetek. Üzenetek több száz kilométerről, időn és téren át, arról, hogy azokon – ezeken! - a tájékokon is magyarok élnek. Igaz, jó magyarok, akik magyarul beszélnek, magyarul gondolkodnak és éreznek, ugyanúgy, ahogyan mi, anyaországi magyarok. Biztattam – és biztatok mindig – mindenkit, minden anyaországit, hogy legalább egyszer az életében látogasson el valamelyik határon túli magyarlakta területre. Tanulni az itt élőktől, méltóságteljes magyarságtudatot. És aki egyszer ezt megteszi, az biztosan
elindul majd megint, újra, és újra meglátogatni a testvéreinket. Mondom, van az úgy, hogy az ember elindul otthonról, és ott, a hosszú út másik végén, egyszer csak hazaérkezik. Mi is így jártunk most. Minden jászladányi ember nevében, szívem minden melegével köszöntöm a háziakat. Köszönöm, hogy befogadtak bennünket erre a néhány napra. Hogy ágyat vetettek nekünk, az asztalukhoz ültettek, és helyet szorítottak számunkra a szívükben. Szeretném, ha Önök, csíkrákosi testvéreink is, egyre többen megtapasztalnák: milyen csodálatos érzés elindulni otthonról, és fárasztó út után, több száz kilométerrel odébb, hazaérkezni. Mi ott, Jászladányon, várjuk Önöket! És nemcsak az ünnepeinken, de a hétköznapokon is.”
Bertalanné Drávucz Katalin
polgármester

2017. november 08. Tovább ►
Új tűzoltó védőruhák az önkéntes tűzoltóknak
Név:
Email-cím: