Főoldal -> A település -> Történelmi áttekintés -> Történelmi látnivalók

Római katolikus templom






A templomot virtuálisan is megtekintheti itt.

A hősies múltnak legszebb emléke Rákoson az ősi vártemplom, melyet a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére építettek 1270 és 1280 között. A templom az évszázadok alatt többször is leégett, melynek nyomai is megtalálhatók a gerendázatban. Többszöri átalakításon esett keresztül. Így 1571-ben Zablya Péter bővítette ki, mai alakjában 1758-tól áll fenn. A déli bejáró kőkerete románkori, ami azt bizonyítja, hogy a templom helyén az Árpád-korban is templom volt. A mai Cserei kripta egyik fala ennek az első templomnak a maradványa Szent István korából.

A legkiválóbb magyar és külföldi történészek sokszor és sokat tanulmányozták templomunk történetét. Endes Miklós könyvében a következő leírást és ismertetést találjuk róla: „A csíkrákosi egyhajós csarnoktemplom polygon záródású apsisú, melynek alapja a tízszögnek négy oldala. A templomnak magas tornya van. E templom egyike a legnagyobb csíki templomoknak, mely a falun kívüli magaslaton lőréses és bástyás kőfalával a szemlélőben maradandó benyomást kelt. Arányainál és díszítésénél fogva egyik legjellegzetesebb késő gót templom. Külön érdekessége, hogy az apsis tengelye a hajó tengelyétől 8 fokra balra elhajlik, mely Dr. Lestyán József véleménye szerint azt kívánja jelképezni, hogy a felfeszített, a kínszenvedett Krisztus feje is így hanyatlott alá. Kereszthajója a barokk stílus idejében készült (1756-1758), a sekrestye megnyújtatott. Ennek nyugati oldalához építtetett egy kápolna, mely az északi keresztszárny.A templom diadalíves, ívelését egy-egy kőpárkány választja el függőleges oldalaitól. A két párkány közepét egy-egy, sajnos ma üres pajzsocska ékíti. Az apsis belseje szép bordázatával kellemes gótikus benyomást tesz. A boltívek gyámköveifélhengerdedek, felül csinos kapitellel, melyek kettős gótikus profilos félkúpban végződnek. Ezek némelyikén, valamint a diadalív párkányának közepén trianguláris, plasztikusan kidolgozott pajzsok vannak. A lecke-oldalon, a diadalívtől második pajzs mezejében, a polja helyén kalapács látható. A többiekről a barokk türelmetlenség leverte a címerképeket. A kalapácsos címerképű pajzs-rózsával szemben lévő Magyarország egyik Hunyadi-kori címertípusát fedezte fel Sebestyén József, a sekrestyeajtón túl pedig a Hunyadi-holló körvonalait. (Ezt azonban Vámszer Géza tanár 1923-ban lefestette – Cs. L.) Az apsis bordái három bolt zérókörben támaszkodnak. A legbelső – a záródásban – ötszirmú, teljes, tehát belsőszirom-koszorús rózsát mutat, a diadalív felőli, szintén ilyen mért műben foglalva. Nagyon érdekes a közbeeső zárkő. Ez Sebestyén szerint négykaralyos mért művében egy címerképes plasztikus és színezett háromszögpajzsot tartalmaz. A pajzs vörös mezejében egy fekvő, szarvaival lefordított holdsarló van s ennek ölében alul egy ötágú aranycsillag. Bár a címerábrázolás hibás, mert a pajzsban a címerkép lefordult, mégis a Hunt-Pázmán nemzetség címerére kell gondolni éspedig János, Szent-György és Bazin grófjáéra, erdélyi vajdáéra. Ez a János 1463-ban volt erdélyi vajda, midőn Erdély honvédelmi szervezete egy erdélyi generalis congregation megalkottatott. Ugyancsak 1463-ban ez a vajda, a többnyire székelyekből álló táborával Ali basát kiverte. Ez a János gróf elnökölt a zabolai országgyűlésen (1466) és 1467-ben a Veres Benedek-féle összeesküvésnek király-jelöltje volt. Úgy látszik, hogy János gróf a székelyek iránti háláját leróni akarta, hozzájárult a csíkrákosi templom átépítéséhez. Nem egyedüli eset, hogy magyarországi főúr Székelyföldön templomépítéshez hozzájárul, így a somlyói barátok temploma újjáépítéséhez Hunyadi János mellett Báthori István is hozzájárult. A rákosi templom hajója erősen barokkos. Mennyezete stukkós, barokk-kori keletű a kórus felépítése, valamint a templom déli oldalán a kórusfeljáró és a boltíves, oszlopos folyosó, mely a déli bejárótól a kereszthajó külső szintjéig halad. A déli bejáró kőkerete románkori, jeléül annak, hogy a templom helyén az Árpád-korban is templom volt. A sekrestye ajtaja leszelt-ívű, gótikus. Az apsis ablakai közül egyiknek csúcsíves alakja van, mért művei azonban kitöröttek, a második befalaztatott, de igen szép műve megmaradt. Nagyon szép mért művű ablak nyílik a templom belsejéből a déli kereszthajó mennyezete fele, a padlásra. A templomtorony négyoldalú terméskőből épült, bejárata egyszerű, lemetszett élű, csúcsíves kőkeret; a templom oldalain emeletenként egy-egy lőrésszerű világítórés van, ezek nem esnek pontosan egy függőleges vonalba, felül mind a négy oldalán egy-egy nagy csúcsíves nyílással (csíki torony-típus).”
Mivel Szentgyörgyi János gróf - akinek címere a templom boltozati dongájának zárórózsájában található – Mátyás királynak volt erdélyi vajdája, feltehető, hogy a rákosi templom vajdasági templom volt. Erre lehet következtetni abból a tényből is, hogy a templomnak kettős karzata van, ahol a templomozás idején a szolgaszemélyzet foglalt helyet a felső karzaton. Bizonyos, hogy a rákosi templom úgynevezett „banderiális” templom. A bandéria olasz szó, ami magyarul zászlót jelent. Ebből származott a bandérium szó, ami zászlós lovascsapatot jelent. Magyarországon a 14. század folyamán szervezték meg az úgynevezett banderiális hadsereget: a főurak saját címerük és zászlójuk alatt vezették seregeiket a király zászlója alá. Természetes, hogy a főurak között erős versenyt folyt azért, hogy minél nagyobb csapatot tudjanak felszerelni, mert az tekintélyüket erősítette, gazdaságukat és hatalmukat mutatta meg. Ezek voltak az úgynevezett zászlósurak; Szentgyörgyi János is ilyen zászlósúr volt. Amikor a zászlósúr templomba ment, kísérete kétfelől, hosszan a fal mellett helyezkedett el, a szolgaszemélyzet pedig a kóruson. A zászlósúr az oltár közelében foglalt helyet. A banderiális templomok hosszúhajójúak voltak, hogy a zászlósúr kíséretének legyen hol elhelyezkednie a falak mellett. Az ilyen templomok építése a 14-15. század folyamán nagyon elterjedt volt.

Külön nevezetességei a rákosi templomnak a torony külsején látható különleges figurák, melyek hosszú évszázadok óta sem halványodtak el. Ezek úgynevezett „asztronómiai” (csillagászati) jelek, melyeket a 12. század végétől kezdtek alkalmazni. Európában mindössze néhány olyan templom van, amelyeken ezek az asztronómiai ábrák láthatók. Ezek a jelek „megkeresztelt” asztronómiai jelek. A pogány csillagászati szimbólumokat magukban nem alkalmazták, hanem keresztény motívumokkal keverték. Ilyen a vadászat, vigadozás, temetés, sírásás. Értelműket a következő rigmus fejezi ki: „Ma vigadoznak, holnap sírt ásnak.” Ezek a jelek a turáni alföldről kerültek ide. Ezt Maximilian Höll a bécsi Asztronómiai Intézet igazgatója állapította meg, aki járt Rákoson és tanulmányozta a templomot. A templom építésének időpontját ő is a 13. század végére (1270) teszi.

„Rákos, a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére szentelt templom a 13. században épült, 1574-ben újból építtetett, 1730-tól itt őriztetik Báthori András erdélyi fejedelemnek aranyszálakkal hímzett pluvialéja.7 (Ezt azonban Mária Terézia Bécsbe vitette - Cs. L.) Az anyakönyvek 1696-tól vezettetnek. A Bogát hegyen van az 1725-ben épült Fülöp és Jakab apostolok nevére szentelt kápolna. - Madéfalva leányegyházban, Márhegyes nevű dombon 1743-ban a község költségén épült a sokszor renovált Szent Anna kápolna. Vacsárcsi faluban pedig a Mi Urunk Jézus Krisztus színeváltozására szentelt kápolna Jánossi Mátyás költségén 1725-ben építtetett. A rákosi keresztutat Riesensteini Rómer Kristóf, I. székely határőrezredbeli kapitány építtette a püspök engedélyével, a török fogságból való kiszabadulása és a lutheránus vallásból a katolikus hitre térésének emlékezetére. A hívek száma 1839-ben 2713, 1881-ben 4095 volt a megyében, magyarnyelvű egyház. A templom tulajdonképpen a göröcsfalvi határon van Csere, vagyis Ködhegy oldalán, 1758-ban toldatott meg. A templom szentélye polygon záródású és jóval fennebb fekszik a hossztengelyénél, e kettő együtt 22 lépés hosszú a 10 lépés széles, ezeket egy merész metszetű diadalív választja el az aránylagosan rövid (csak 14 lépés hosszú) hajótól. A hosszú szentély ily aránytalan meghosszabbítását az áthajók tették szükségessé. Ez áthajók eredetileg a szentély magasságával bírhattak, hasonló diadalívekkel lehettek egybekötve, de az újabban alkalmazott törpeboltozat a diadalíveket eltüntette, s helyükbe mért körívvel záródó válívek (Arcaden) alkalmaztattak, melyek nem kevéssé sértik a műértő szemet, sőt az áthajók más, az összeillés (harmónia – Cs. L.) törvényeit sértő átidomításon is mentek át, mert míg az áthajó megtartotta eredeti, 9 lépés hosszú és 7 lépés széles nagyságát, addig a déli áthajó egy hossz-szentélyi oldaltolódással 15 lépésnyire szélesíttetett. Hogy ez későbbi kontár odatoldás, az építészet törvényeinek követelései mellett az is bizonyítja, hogy e toldás egy második kisebb válív által van egybekötve a szentéllyel; de mutatja főleg az, hogy e vállív felett még most is ott van a hossz-szentélybe nyílt csúcsíves ablakban tetőzete, díszművezetével egyetemben. Ez áthajók egyenes záródásúak, a törpített boltozatukkal idegenszerűen veszik ki magukat a hossz-szentély feltörő keresztboltozata mellett, amelynek a kajacs és horgonytagozatú gerincei és hevederei hosszúkás gyámkövekre nehézkednek. Zárkövei egyikén a nap és a hold (a székelyek címere) vannak a domborműbe vésve. Főportaléja átidomult, csakis déli oldalajtaja maradt meg, mely köríves, egyszerű hengertagozattal. Ablakai csúcsívesek ki- és befelé szélesedő tagozatlan béllettel, díszművezete csak is egynek maradt meg s ez a kettős három levél-ív feletti lóhereívével alakult. Sekrestye-ajtaja, mely a késő gótkor átszelt lóhereívével záródik, szintén későbbi odaillesztésnek látszik, úgyszintén a szentély két ellentétes oldalán nyitott köríves ablak is. A templom déli oldalán és az áthajó nyugati oldala mellett is (kívülről) oszlopos folyosó vonul, mely félkör vállíveivel a román stíl reminiscenciáját (emlékeit – Cs. Z.) tartja fenn. Mindezek Orbán Balázs szerint kétségtelenné teszik, hogy a templom az átmeneti korszak műve és a Székelyföldnek mégpedig egyik szebb és kiválóbb műemléke, így a déli áthajó vállíve felett (a külső falon lévő) most fedél alatt lévő felirat nem a templom építési korát, hanem az áthajó új boltozatának odahelyezését s ezen áthajó elidomtalanító megszélesítésének idejét jelölheti, merthogy ezen, most fedél alá került rész egykor szabadon állhatott, mutatja az is, hogy e templom (kajacs és hengeralkotta) korona párkányzata is ott folytatva van, és mutatja a felirat alatt lévő s már a szentély leírásánál említett csúcsíves ablakocska is, mely eredetileg a szabadba nyílt, csak a későbbi (és a szentélyénél jóval alacsonyabb) szárny odaépítésekor került annak fedele alá, hol most is bajosan megközelíthető helyen rejtve és védve van.8 A felirat: Anno do-i (Domini) 157 (1570). Hogy XVI. századi a felirat, a minuskel betűk (magyarul kisbetű, a latin minusculus – elég kicsi - szóból ered – Cs. Z.) bizonyítják: »Hos opus fecit petrus Zabya.« Orbán Balázs is XIII. századi építésnek tartja e templomot, éppúgy mint Köpeczi Sebestyén József leírja.
A torony tíz lépés oldalhosszal bíró tömör négyszög-épület. Csúcsíves portalé vezet a torony alját elfoglaló előcsarnokba, fent kis oszlopocskák által összekötő csúcsíves ablakok, s ezek alatt mindenik oldalon rendszeresség nélkül elhelyezett lőrésszerű hanglyukak. E lőrések s a tisztán válogatott lapos kövekből épült falak nagysága és tömörsége arra mutatnak, hogy az önvédelemre is számítottak építésénél. E torony bevakolt küloldala veresen vonalozott kockákra van felosztva s monochromilag (egyszínű festészeti mód – Cs. Z.) roppant kezdetleges modorban mennykőt szóró Jupiter, buzogányos hős, szarvas, nap és hold, fák, oroszlán és más elmosódott alakok vannak minden rend és összefüggés nélkül lefestve.”
A templom hajójában rejtekhely van, hová az egyházközségi könyvek szerint a tatárdúlások alkalmával sok régi okmányt és irományt rejtettek el; hogy az valaha kibontatott volna, annaksemmi nyoma nincsen; vajon nem ott rejtőzik-e az 1694-i tatárdúláskor eltévedt csíki krónika? Ki tudja, hogy e rejtek felkutatása minő felfedezésekre vezethetne? „Rákos e templomában egy nagyhírű, csodatételeiben a somlyóival vetélkedő Mária-szobor volt, melyet a Székely Mózes katonái és más eretnekek 1602-ben tűzre dobtak, más szent képekkel és keresztfákkal együtt, de a monda szerint a keresztfák szögei a tűzből kiugrottak és kiégették a templomdúlók szemeit. Losteiner históriája szerint (260. szakasz) Székely Mózes alatt a reformáció befészkelte magát Csíkba, Losteiner megemlít egy Nagyboldogasszonyban (Karczfalva – Cs. L.) lévő Kelemen nevű prédikátort, kit a nép később megútált, elűzött és az átállottak házait lerombolta.”
Az újabb kutatások a templomra vonatkozólag azt állapították meg, hogy a torony különálló „őrtorony” volt, mely Szent László idejében épült. Erre enged következtetni a tornyon lévő feliratban szereplő 1074-es évszám és Zabya Péter neve, akiről a történelemkutatás kiderítette, hogy Szent László király erdélyi alvezére volt. Ezt a felfogást vallja Vámszer Géza kutató is. A tornyon kívül létezett a Szent István idejében épített kisebb templom is. Az 1574-es évszám kiolvasása ezért tévedésen alapult. A rákosi templom tornya tehát 1074-ből való. A rákosi templom északi részébe 1847-ben háromszor ütött bele a villám. Ezt jóval megelőzőleg, a legutolsó tatárjárás (1694) alkalmával a templom tetőszerkezetét elpusztították a tatárok. Sokaknak az a feltevése, hogy a templomtól titkos alagút vezetett le a plébánia hátához. Ilyen alagútról az egyházi feljegyzések nem tesznek említést, ellenben megemlékeznek egy rókalyukszerű alagútról, amelyet menekülésre használtak. Ez embermagasságú volt, tetejét gerendákkal rakták be, földdel behányták, és tetejére bokrokat ültettek. Természetesen ennek ma már nyoma sincsen meg. Tudjuk azt is, hogy a 17. század körül Rákosnak nem volt állandó plébánosa. Az egyházi teendőket a somlyói barátok látták el.

Forrás: Császár László-Csíkrákos monográfiája, 1975

A bogáti kápolna

A Bogáth, a Vár- és Szilas patak között kiszökellő előfokát képezi a Hargitának, egy önálló, a mai hadtani elvek szerint is igen előnyös fekhelyet nyújtana tekintélyesebb erőd számára is. Őseinknek sasszeme nem tévesztette el ez előnyös fekvést, azért ez a puszta hely, régen lakva és erődítve volt; lakva, mert a terjedelmes hegytető csúcsán még most is nagy mennyiségű tégla és cseréptöredék található; erődítve, mert e hegyek észak-keletre kirúgó, egészen az Oltig előnyúló végcsúcsát félkörben vonuló, vagy 500 lépésre követhető hatalmas árok vette körül. Ezen külső védvonalon belül volt a tulajdonképi vár, azon a helyen, hol most a kápolna fekszik. A vár, melynek csak alaprakata látszik, 220 lépés kerülettel bírt. E belső fallal párhuzamosan, de jóval alább, a hegyoldalban, kettős bemetszés, vagy teraszosítás van, mely csak is a keleti oldalon - hol a hegy meredeken van leszelve - szünik meg. E bemetszésekbe lehettek helyezve a vár megközelitését gátló külső töltések. A kápolna 1725-ben épült a Bogát hegyen Szent Fülöp és Jakab tiszteletére szentelték fel.

Cserei kúria

Rákosnak egyik nevezetessége az 1667-ben épült Cserei kúria is. Ez ma is fennáll, de nagyon korszerűsített formában. A szobák beosztása a régi, de falait felemelték, tetejét zsindely helyett cseréppel födték, nagyobb ablakokat és ajtókat vágtak rá. Egyik szoba mennyezetébe beépítették a régi, latin nyelvű feliratokat tartalmazó mestergerendát is: Hoc opvs cvravit: -D. Ioannes Czerei Anno DoMini 1672 (Cserei címer) Lav Deo sempi cvm.-sorte sua Ivdita Czerei, vigesima 4 Mensis Maii.
Sajnos, a több száz éves régi bútorok elkallódtak. A legnagyobb veszteség az, hogy az átépítéskor megsemmisítették a kúria külső falán addig jól látható freskót (falfestményt), mely azt a jelenetet ábrázolta, amikor az egyik Cserei úr vadászkutyái kíséretében vadászni indul. A Cserei kúria épületében ma szülőotthon működik.3 A Cserei család legkiemelkedőbb alakja, Erdély történetírója, Cserei Mihály volt, aki 1667. október 21-én született. Sajátos erdélyi gondolkodással azt hirdette, hogy Erdélyre minden rossz Magyarország felől jön. A család másik tagjáról, Cserei Farkasról pedig azt őrizte meg a szájhagyomány, hogy egy alkalommal a templomban madéfalvi László Farkas padjába ült be, amiért László Farkas kérdőre vonta. A vita hevében László Farkas véletlenül orrba ütötte Csereit, akinek megindult az orra vére. Ezért – mivel a templomban vér folyt -, a templomot újra kellett szentelni.
1694 február 13-án a tatárok betörtek Csíkba és Göröcsfalvát is felégették. Sok embert megöltek vagy fogságba hurcoltak, sok barmot elhajtottak. Ugyanakkor Rákoson elfogták Cserei Mihály hetven éves nagyanyját, Apor Helénát is, aki tatár rabságban halt meg. A Cserei család legutolsó sarja Cserei Zsuzsanna volt. 1712-ben halt meg. Vele kapcsolatban érdekes irodalomtörténeti vonatkozású dologról emlékezhetünk meg.
Az egyházközség irattárában található feljegyzések szerint ugyanis „nem gyűrűs” mátkája volt Mikes Kelemennek. A család azonban ellenezte a házasságot, és Zsuzsannát Bécsbe vitték, hogy így a fiatalokat elszakítsák egymástól. Ez sikerült is, mert mire Zsuzsanna hazakerült, Mikes Rákóczival külföldre bujdosott. Amint a feljegyzések mondják, Zsuzsanna kissé „amazon” természetű volt. Gazdálkodással foglalkozott, de tüdőgyulladásban hirtelen megbetegedett és két-három nap leforgása alatt meghalt. A templom alatt lévő családi kriptába temették, ahol hét Cserei nyugszik.
Forrás: Császár László - Csíkrákos monográfiája, 1957

Pogányvár

A csíkrákosi Pogányvár a Hargitán 1282 m tengerszinti magasságban fekszik. A térségben am legtovább itt gyakorolták illegálisan az ősi Magyar vallást. Csodálhatjuk kitartásukat, táltosaik és regőseik megtartó erejét, hisz "a sumér-pártus, szkíta-hun, avar-magyar kultúrát" őrizték magukban.
Valószínűleg erre emlékeztet a "Táltos a templomtornyon."freskósorozat a Csíkrákosi templom külső falán.
Nem egyszer voltak lázadások a településen, ezt I. (Sz.) László (1077-1095) törvénye is igazolja: "a lázadás során, vagy régiségük miatt elpusztult templomok helyreállításáról illetve újra a templombajárás kötelezőségéről hoz törvényt, továbbá megtiltja, hogy a pogány áldozóhelyeket látogassák." – (Botár István: Csík korai templomairól)
Lehet, hogy a Szent István korában épült első templomunk, amelynek kő ajtókerete az újabb templom (1270-1280 épült) déli bejáratába lett beépítve, lázadás miatt akkor pusztult el.
A pogányvárról gyönyörűen ír Orbán Balázs: "Egykor hősök tapodta udvarán, most fenyőbokrokat és rakottyákat nevelt a természet, a komor ódon falakat szép színvegyületű folyondárok és mohák vonták be szeretettel körülkaroltan védve azt az idő viszontagságai ellen... a vár körül a természet nagyszerűsége, roppant sziklahalmazok, s a fenyvesek határtalan rengetegei terülnek el, melyek a szél minden fuvalmára elsóhajtják magukat... . Ott hátul a Galusa-tető megdöbbentő csúcsa magasul fel... körülöttünk pedig a 4000 láb magasságban fekvő vár, most tiszteletet parancsoló rom, egykor büszke sasfészke a székely rabonbánoknak... Itt fenn a fellegekkel szomszédos sziklaszál tetején, hol a vihar keletkezik, hol a villámok képződnek - ütöttek tanyát hajdan a hős székelyek daliás fejedelmei, itt székelt Upulet, hős fia a nagy Zandirhámnak, itt e büszke ormon, honnan az egész Olt terén, eredetétől harmadik szorosáig végig lehet pillantani - laktak ezen nép szeretete, becsülése és nem zsarnoki hatalom által lett pap-fejedelmek, kik a népet kormányozták, harcra vezették, s ős hitük szertartásai szerint áldoztak Hadúr oltárainál. Szent tehát e hely… s mi szent, tiszteletre gerjeszt, nem csak képzelet szüleménye, hanem némi történeti alappal is bír, arra bizonyítványt találunk a Csíki krónikában, mely szerint Rákos székhelyévé tétetett a Héterdőn belüli külön szakadt rabonbánságnak, miért éppen nem lehetetlen, hogy az itten székelő Upolet építtette...vagy építhette 1039 tájatt az a Sándor István, ki András király (I. Endre (1046-1060)) jóváhagyásával itt külön rabonbánságot alapított.
Sok legenda fűződik e helyhez: "A nép itt is, mint csaknem minden romnál, kincscsel tölt pincét hiszen; e hit alapján itt is vannak a rabonbánok elrejtve hitt kincse után ásogatok.
Forrás: Orbán Balázs - Székelyföld leírása, 1868

A pogányvárról szóló legenda:

Magas sziklabérc nyúlik az égbe a Vár-patak és Súgó-patak gyűrűjében. Tetején ma is megvannak a régmúlt idők rabonbánjai egyik várának, a Pogányvárnak romjai. Úgy tartják, a rabonbánok ide, a vár alatti rejtett pincébe menekítették kincseiket. Ám varázslatokkal, titkos szerkezetekkel olyannyira megnehezítették a kincseskamrák megközelítését ésfőként a kijutást, hogy eddigelé senkinek sem sikerült onnan bármit is felhoznia. Volt egyszer Csíkrákoson egy János nevű pásztor, aki gyakran terelte nyáját a két patak határolta hegy tövében. Meghallván a mendemondát a mesés kincsről, kedve támadt szerencsét próbálni.
- Lehozom én biza onnan a kincset - mondta. - Többé nem pásztorként élek, hanem grófokkal, hercegekkel parolázok majd.
Falustársai csak nevettek rajta. Bárki is próbálkozott eddig, lógó orral jött vissza, kincsnek mégcsak nyomát se lelte - mondták. De János hajthatatlan volt. Batyut kötött pásztorbotjára, vállára vetette és elindult a hegy felé. Felkapaszkodott és kifújta magát. A vár ott állt előtte, csonkán, üresen, de János tudta, hogy ami igazán szemet gyönyörködtető, az a föld alatt kell legyen valahol.
Sokáig bóklászott a várudvaron, botjával addig túrta a sűrű avart, amíg egy üreget nem talált. Egy lejárat volt a föld alá. János gyertyát gyújtott és lassan leereszkedett a várpincébe. Nyirkos folyosón haladt végig görnyedten, mígnem a járat kiszélesedett és egy teremben találta magát. Nagy lehetett a terem, János gyertyája egyik falát sem világította be. Hanem néhány lépésnyire valami csillogót látott. Közelebb lépett és csodálkozva látta, hogy egy asztal áll ott, rajta színarany kereszttel.
Nohát - örvendezett meg a pásztor -, ha ez itt van, lennie kell többnek is.
Megfogta a keresztet, hogy batyujába tömje. Amint hozzáért, megremegett a talaj a lába alatt, mordulást hallott, kövek ropogását. Már azt hitte, a rabonbánok átkot bocsátottak a tolvajra és a pincetető menten rászakad. De nem így történt. Egy rejtekajtó nyílt meg az egyik falon, ennek volt a kulcsa a kereszt.
János még egy gyertyát gyújtott és erősebb fényüknél belépett az ajtón. Úgy elakadt a lélegzete, mintha jól hátbaverték volna. Az ajtón túl egy még nagyobb terem volt, tele bivalybőrökbe kötött kincsekkel. Csak úgy pattogott egyikről a másikra a János remegő kezében égő gyertyák fénye. Nem látott ő még kincset életében, de hallott meséket hatalmas kincsekről. Amit talált, messze felülmúlta a legnagyobb mesebeli kincset is.
Amikor nagy sokára felocsúdott, azonnal munkához látott. Biztatta magát, hogy használja az eszét, nem tud mindent egyszerre elvinni. Egy bivalybőrbe válogatás nélkül beledobált annyi aranyat, ezüstöt és drágakövet, amennyit el tudott vinni, és megindult az ajtó felé. Ám alig tett meg két-három lépést, az ajtó nagy reccsenéssel bezárult előtte. Hiába feszült neki teljes erejével, a kőajtó hajszálnyit sem mozdult. Ekkor egy félelmetes hangot hallott a feje fölül.
- Rakd le, mert addig ki nem mehetsz!
János ijedtében elejtette a bivalybőrbe kötött kincseket, és láss csodát! - az ajtó menten kinyílt. A pásztor ekkor arra gondolt, hogy a nyitott ajtón át szerre kidobálja a kincseket a külső terembe, és onnan majd összegyűjti. De ez sem sikerült. Amint ismét a kincs valamelyik darabjához nyúlt, becsukódott az ajtó és szólt a figyelmeztetés.
Nem volt mit tennie. Az ajtóból visszafordult és nézte a halvány gyertyafényben huncutul csillogó, temérdek gazdagságot. Az ajtó újra becsukódott, János pedig lemondhatott arról, hogy grófokkal, hercegekkel parolázzon.
Beszélik azt is, hogy egyetlen módja van az országot érő kincs felhozatalának, mégpedig a csíkrákosi templomban elrejtett vasfű segítségével. De ezt soha senki nem találta meg. A rabonbánok kincse pedig a Pogányvár alatti titkos kamra mélyén vár továbbra is szabadítójára.

 

Eseménynaptár
Hírek

Bővűl a cserkészek ruhatára


Negyven szabványos cserkészruhával bővül a csíkrákosi és göröcsfalvi cserkészek ruhatára. A ruhákat a 18. Zöld Péter Cserkészcsapat kérésére a Bogátalji Mozgalom pályázta, a Hargita Megye Tanácsa által, népviseletek beszerzésére kiírt pályázatán.
Az önrészt a csíkrákosi Pogányvár és a göröcsfalvi Kokojzavész közbirtokosságok biztosították.
A ruhák ünnepi átadására 2017 szeptember 10-én, 13.30-kor kerül sor a göröcsfalvi iskola udvarán.

2017. augusztus 23. Tovább ►

Elkezdődött a kántori lak felújítása Csíkrákoson

Csíkrákoson a Kisboldogasszony egyházközösség tulajdonában lévő kántori lak felújítási munkálatait tekintette meg július 28-án, péntek délután Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke. A helyszíni szemlén jelen volt Búzás Árpád plébános, Biró Attila kántor, Császár Attila polgármester és Becze István megyei tanácsos.
Az egyháztámogatási kiírásból idén tavasszal 30 000 lejjel támogatta a megyei tanács a kántori lak felújítási munkálatait, amelyhez hozzátett még az egyház és a polgármesteri hivatal is. Az épület állaga nagyon megromlott, még ez évben újabb forrásokra lesz szükség a munkálatok befejezése érdekében, mivel előre nem látható további munkálatok elvégzése szükséges. 

2017. augusztus 01. Tovább ►
Új tűzoltó védőruhák az önkéntes tűzoltóknak
Név:
Email-cím: